Az üvegolvasztó kemencék falazatát szigorúan a tervezési előírásoknak megfelelően kell kivitelezni. A kőműves munkákhoz felhasznált anyagokat a tervezési követelményeknek és a mindenkori anyagszabványok előírásainak megfelelően kell kiválasztani. Az üvegolvasztó kemence falazása csak a kemence alapozásának, a szerkezeti acélváznak és a kapcsolódó berendezések beszerelésének átvizsgálása, megfelelőnek minősítése és a formális "Folyamatátadási igazolás" aláírása után kezdhető meg.
A folyamatátadási igazolásnak a következő részleteket kell tartalmaznia: mérési rekordok a kemence középvonalára és a vezérlő magasságokra vonatkozóan; rejtett munkák átvételi nyilvántartása; a beépített acélszerkezet elsődleges méreteinek és elhelyezésének ellenőrzési nyilvántartása; valamint a horgonyok, hegesztett alkatrészek és hasonló elemek minőségére vonatkozó ellenőrzési jegyzőkönyvek.
Az üvegolvasztó kemencén belül a következő szakaszokat "száraz falazattal" (habarcs nélkül) kell megépíteni: a kemence fenekét, a kemence falait, az alsó réstéglákat, az olvasztott -tűzálló anyagokból készült felépítményt, a regenerátorokon belüli ellenőrző téglákat és minden egyéb, kifejezetten száraz falazatra kijelölt szakaszt. Az összes többi szakaszt "nedves falazattal" (habarccsal) kell megépíteni.
Hacsak a terv nem írja elő kifejezetten a tágulási hézagok vagy töltőanyagok beépítését, a száraz{0}}falazati szakaszokon belüli téglákat szorosan egymáshoz kell helyezni anélkül, hogy bármilyen közbeeső töltőanyagot használnának. Az építési szakasz konkrét követelményeitől függően,tűzálló tégláka száraz{0}}falazási szakaszokhoz való kiválasztás, vágás/feldolgozás és elő-szerelés (száraz-illesztés) eljárásoknak kell alávetni.
(1) Falazás az olvadási és hűtési zónák számára
① A kemencefenék falazott szerkezete mind az olvasztó, mind a hűtési zónában a megfelelő zóna középvonalától kifelé haladjon az oldalak felé. A kemencefenék építése során ezekben a zónákban a lapos acél merevítőrudak helyzetét egyidejűleg kell beállítani. A kemence fenékfalazatában lévő téglakötéseket illetően-a tervben kifejezetten megjelölt területek kivételével-az illesztéseket hossz- és keresztirányban is egy vonalba kell helyezni; Ezeken a hézagok helyén dilatációs hézagokat kell kialakítani, és ragasztószalagot vagy hasonló intézkedéseket kell alkalmazni a törmelék vagy idegen anyag bejutásának megakadályozására. A kemence alsó falazatának felső felületét, különösen azokon a területeken, ahol a kemence falait fel kell építeni, meg kell mérni és ki kell egyenlíteni. A kemencefalak építésénél a kemence fenéktéglák külső éle nem süllyedhet befelé a kemencefaltégla külső éléhez képest. Szigetelőréteget tartalmazó kemencefenéknél a döngölőréteget (monolit tűzálló réteg) alaposan és gondosan tömöríteni kell a térburkoló téglák beépítése előtt. Azokban az esetekben, amikor az alsó téglák felett nincs döngölőréteg vagy burkolótégla réteg, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak megakadályozására, hogy az alsó téglák működés közben lebegjenek (felemelkedjenek). A kemencefenék téglák és a térburkoló téglák esetében mind az olvasztási, mind a hűtési zónán belül a tágulási hézagokat szigorúan a tervezési követelményeknek megfelelően kell kialakítani, és meg kell akadályozni, hogy ezekbe a hézagokba törmelék vagy idegen anyag kerüljön.
② A tartály falainak falazásához nagy-sűrűségű téglákat és jó-minőségű olvasztott-öntött téglákat kell használni a magas-hőmérsékletű, eróziós- zónákban az olvasztási szakaszon belül, valamint a töltőnyílásnál, a lefolyónyílásnál és az adagoló csatornánál. A tartály falainak sarkainál a téglákat nem szabad egymásba ágyazni; ha a terv másként nem rendelkezik, ezeken a helyeken a hosszabb tartályfalfelület mentén egyenes illesztést kell kialakítani.
③ A mellfalak és a kemencekorona falazása során ideiglenes merevítést kell alkalmazni a támasztékokon. A korona ferde támasztékainak lefektetésével egyidejűleg az acél ferde támasztékokat be kell állítani; semmilyen körülmények között nem szabad téglaforgácsot vagy tűzálló habarcsot beilleszteni az egyenetlenségek kiegyenlítésére a ferdék és az acéltartók között, vagy az acéltámaszok és a támasztékok között. Dilatációs hézagokat kell kialakítani az olvasztó rész és a hűtőszakasz kemencekoronája közötti keresztmetszeti felületeken. Azokban az esetekben, amikor a kemence koronája tartóívet tartalmaz, a tartóív ferde részétől a koronacsúcson a kiegyenlítő tégláig -kifejezetten a keresztmetszeti felületen- tartó szakaszt egyenes illesztéssel kell lefektetni, a tágulási hézagok nélkül. Minden öt lerakott koronatégla-réteg után sablonellenőrzést kell végezni. Az egyes koronaszakaszok kapocsvégein mind az olvasztó, mind a hűtőszakaszban tilos 150 mm-nél kisebb szélességű koronatégla lerakása. Az akasztótéglák alsó felületét nedves módszerrel, a felső felületüket egy síkban kell fektetni. Az akasztótéglák belső ívelt felülete és a tartólemez között 5 mm-es távolságot kell tartani. A szomszédos akasztótéglák közötti tágulási hézagokat ragasztószalaggal kell lezárni, hogy megakadályozzák a törmelék bejutását. A felső töltőtéglák és a kemencekorona közötti rést vastagon kell kitöltenitűzálló habarcskompatibilis a környező falazattal. Az akasztótéglák és mellfalak falazása során olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek megakadályozzák, hogy azok befelé, a kemence belseje felé dőljenek. A korona ferdségei és a kemence középvonala közötti vízszintes távolságnak, valamint a ferdék függőleges magasságának szigorúan meg kell felelnie a tervezési előírásoknak. Az olvasztószakasz-korona falazása során egy adott oldalon,-különösen az azonos vízszintes pályán- lévő összes tartóívhez tartozó trapézkő téglákat egyidejűleg kell a helyükre verni. Attól a pillanattól kezdve, hogy a kulcstéglákat behajtják, egészen a boltív központosításának eltávolításáig, ideiglenes emelési intézkedéseket kell végrehajtani az első és az utolsó ívtéglák ferdeségeinél minden egyes tartóíven belül, a kemence ugyanazon oldalán. Miután az olvadási és hűtési zónák boltív falazata elkészült, a szemben lévő oszlopokat összekötő kötőrudakon lévő anyákat fokozatosan és egyenletesen meg kell húzni, hogy a kemence koronája fokozatosan emelkedjen. A korona emelkedésének és süllyedésének figyelésére használt jelzőket -kifejezetten a közepén és az oldalakon-előre fel kell szerelni. Az íves központosítást csak azután szabad eltávolítani, hogy a kemence koronája teljesen levált a központosító szerkezetről, és megvizsgálták, hogy nincs-e süllyedés, deformáció vagy helyi megereszkedés. A tartályfalak, tartályfenék és felépítményük minden kőműves munkáinak befejezése után a falazat belső felületeit acélkefével meg kell tisztítani a törmeléktől, a fellazult törmelék eltávolítására pedig porszívó használata javasolt.
A kemencekorona hőszigetelő rétegét csak a kemencés szárítási folyamat befejezése után szabad felhordani. A koronaszigetelés felhordása előtt a korona felületét meg kell tisztítani, le kell tömíteni, és az esetleges hibákat ki kell javítani. Szigetelt üvegolvasztó kemencekoronáknál nem szabad szigetelőanyagot felvinni a tágulási hézagokra vagy a hőelem blokkok körül.
Az olvadási és hűtési zónában lévő boltíves tégláknál -kivéve felső és alsó felületüket- minden olyan felületet, amely nem felel meg a szükséges méretpontosságnak, megmunkálásnak kell alávetni. Hasonlóképpen meg kell dolgozni a felső és alsó réstéglákat is, ha azok nem felelnek meg a szükséges pontosságnak. A mellső faltégláknál-kivéve a belső és külső felületüket-az összes megmaradt felületet, amely nem felel meg a szükséges pontosságnak, meg kell dolgozni, és az öntött felületet a kemence belseje felé kell irányítani. Az akasztótégláknál -kivéve a belső és külső felületüket- minden olyan fennmaradó felületet, amely nem felel meg a szükséges pontosságnak, meg kell dolgozni. A megmunkálási pontossági követelményeket illetően: a mérethibák nem haladhatják meg a ±0,5 mm-t, a síkossági hibák a 0,5 mm-t. Az olvasztási zónában, a hűtőzónában és a torokban használt nagy formátumú agyagtégláknál minden felületet-kivéve az olvadt üveggel közvetlenül érintkező felületet-megmunkálásnak kell alávetni. A téglák megmunkált felületeit egyenes éllel és négyzettel kell ellenőrizni; a mérőeszköz és a téglafelület közötti hézag nem haladhatja meg az 1 mm-t, a mérethibák pedig nem haladhatják meg a ±0,5 mm-t.
(2) Füstcsatornák, regenerátorok és kikötők építése
Ha az égéstermék-elvezetők és a regenerátorok falait két vagy több különböző anyagú téglából építik, a tégla belső és külső rétegét függőleges irányban körülbelül 500 mm-enként egymásba kell kapcsolni. Az üvegolvasztó kemencék falainál a függőlegességi hiba magasságméterenként nem haladhatja meg a 2 mm-t, és a teljes függőlegességi hiba a teljes magasságban nem haladhatja meg az 5 mm-t. A regenerátorban lévő kockák (tartógerendák) nem lehetnek ferdén; távolságuk meg kell, hogy feleljen a tervezési méreteknek, a megengedett hiba nem haladhatja meg a ±1 mm-t. A versenyzők felső felületeinek magassági hibája nem haladhatja meg a ±1 mm-t. A vezetőket tartó összes szintezőtégla felső felületének ugyanabban a vízszintes síkban kell feküdnie. Az egyes nyílások és regenerátoregységek falazatának tényleges középvonala és tervezett középvonala közötti eltérés nem haladhatja meg a 3 mm-t.
A regenerátor ívtéglákat és a kikötőív téglákat -a felső és alsó felületük kivételével- ki kell dolgozni (megmunkálni), ha nem felelnek meg a szükséges méretpontosságnak. A kikötői oldalfalakban használt olvasztott-öntött téglák esetében a téglákat-a belső és külső felületük kivételével- meg kell csiszolni, ha nem felelnek meg a szükséges pontosságnak. A csatlakozóaljzatokban használt olvasztott-öntött téglák esetében a téglákat-a felső felületük kivételével- meg kell csiszolni, ha nem felelnek meg a szükséges pontosságnak. Tekintettel a fent említett kötési pontossági követelményekre, a mérethiba nem haladhatja meg a ±0,5 mm-t, a síkossági hiba pedig a 0,5 mm-t.
A regenerátor ellenőrző szerkezet (rácsszerkezet) függőlegességi hibája nem haladhatja meg az 5 mm-t, és az ellenőrző szerkezet felső felületének síksági hibája nem haladhatja meg az 5 mm-t. A szomszédos felső és alsó rétegben lévő ellenőrzőnyílásoknak függőlegesen kell elhelyezkedniük. A vízszintes megfigyelőnyílásokat és a vízszintes ellenőrzőnyílásokat egymáshoz kell igazítani.
A regenerátor falai és a peremtéglák közötti megengedett távolságnak 0 és 5 mm között kell lennie.
A kikötőíveken belüli szakaszos tágulási hézagokat ferde élekkel, míg a nyílásfalak tágulási hézagait rejtett kötésként kell kialakítani. A nyílások ferde íveinek kialakításakor intézkedéseket kell hozni a csúszás megakadályozására, mielőtt a tartó acélvázat teljesen megfeszítik.
(3) Előkendők
Az előtér méreteinek, valamint az üvegformázó berendezéshez viszonyított helyzetének szigorúan meg kell felelnie a tervezési előírásoknak. Az előtétcsatorna falazása során a téglák "öntési felülete" (forma-oldalfelülete) nem érintkezhet az olvadt üveggel; a szomszédos téglák közötti hézagoknak szorosnak és tömörnek kell lenniük, a megengedett legnagyobb hézag nem haladhatja meg a 0,5 mm-t. Az előtér-csatorna felső felületének tényleges magassága és a tervezett magasság közötti eltérés nem haladhatja meg a ±2 mm-t. Üvegolvasztó kemencék építése
Az úsztatott üvegolvasztó kemencék falazatának minősége közvetlenül befolyásolja a kemence élettartamát és működési teljesítményét. Az elmúlt években az úsztatott üvegolvasztó kemencék élettartama folyamatosan nőtt,-egyes része elérte a nyolc évet,-ami szilárd biztosítékokat tesz szükségessé a tűzálló anyagok kiválasztásával, a kemenceépítéssel, a kemence tüzelésével és a rutin gyártási műveletekkel kapcsolatban. A kemence építése során és a felhasznált konkrét tűzálló anyagoktól függően minden szakaszt-a száraz-fektetésre- kijelöltek kivételével megfelelő tűzálló habarcsokkal kell lefektetni; továbbá a falazaton belüli tágulási hézagokat a tűzálló téglák fajlagos hőtágulási együtthatói alapján kell kiszámítani és biztosítani.
