A cement forgó kemence kulcsfontosságú berendezés a cementgyártási folyamatban, és a tűzálló bélés a forgó kemence fontos része, amely szerepet játszik a kemence testének védelmében és a magas hőmérsékletű munkakörnyezet fenntartásában a kemencében. A tűzálló bélés sérülése nemcsak a termelés hatékonyságát befolyásolja, hanem a berendezésben is komoly károkat okozhat. Az alábbiakban a cement forgó kemence tűzálló burkolatának károsodásának gyakori okait és a megfelelő ellenintézkedéseket elemezzük:
1. Hőtágulási szorításoktűzálló téglák
Amikor a kemence hőmérséklete egy bizonyos szintre emelkedik, a hőtágulás a kemence axiális irányában nyomást generál, ami a szomszédos tűzálló téglák egymásba szorítását okozza. Ha a nyomás nagyobb, mint a tűzálló tűzálló téglák szilárdsága, a tégla felülete leválik. A következő intézkedéseket kell megtenni:
(1) Tűzálló tűzálló téglák szárazon fektetése, ésszerű oldalsó kartonlapok elhelyezése, és a nedvesen fektetett tűzálló tégláknál hagyjon 2 mm-es tűziszap hézagokat.
(2) Hagyjon megfelelő téglatartó gyűrűt.
2. Vaslemez feszültségkárosodás
A tűzálló tégla forró végén a furnérvaslemez magas hőmérsékleten kémiai reakcióba lép a magnézium téglában lévő magnézium-oxiddal, és magnézium-vas vegyületek keletkeznek, amelyek növelik a térfogatot és összenyomják a tűzálló tűzálló téglát, vízszintes töréseket okozva. Tekintettel erre a helyzetre, a tűzálló tűzálló téglák furnérvasának gyakorlatát meg kell változtatni, vagy tűzi agyaggal kell helyettesíteni.
3. Tűzálló téglák nagy felületű sodrása és elmozdítása
A laza falazat és a kemence gyakori nyitása és zárása miatt a kemencehéj deformálódik, aminek következtében a kemencehéj és a béléstégla hideg felülete egymáshoz képest elmozdul, aminek következtében a béléstégla elcsavarodik és elmozdul, a tégla felülete pedig megreped és leesik. A következő intézkedéseket kell megtenni:
(1) A falazás során a tűzálló tűzálló tégla nagy felületét fa kalapáccsal tömörre kell kalapálni, a retesztéglát reteszelni, és másodszorra ékvasat kell hozzáadni.
(2) Fenntartson egy stabil hőrendszert.
(3) A kemencehéj deformált részét magas hőmérsékletű cementtel kell kiegyenlíteni.
4. Ovalitás feszültség extrudálás
A forgókemencék keréktárcsai közötti hézag növekedése miatt a héj oválisabb, ami a tűzálló tégla összenyomódását okozza. A henger oválisságát rendszeresen ellenőrizni kell. Ha az ovális érték meghaladja a kemence átmérőjének 1/10-ét, ki kell cserélni a betétet, vagy hozzá kell adni a betétvasat a kerékköz beállításához.
5. Reteszelő vas feszültség-extrudálás
A téglák reteszelésekor túl sok reteszelő vas túl szoros, ami téglahornyokat eredményez a reteszelési ponton. A következő intézkedéseket kell megtenni:
(1) Ugyanazon a zárási ponton a reteszvasak száma nem haladhatja meg a 3-at.
(2) A záróvasak közötti távolságnak a lehető legszélesebbnek kell lennie.
(3) A belső és külső nyílások tömítettségének egyenletesnek kell lennie a téglák reteszelésekor.
(4) A záróvasat a lehető legtávolabb kell tartani a vékony zárótégláktól.
6. A téglatartó gyűrű összenyomja a tűzálló téglákat
A téglatartó gyűrűnél lévő tartótéglák (speciális alakú téglák) az extrudálás miatt eltörtek, megrepedtek. Ebben az esetben az egyvágányú téglatartó gyűrűt kétvágányú téglatartó gyűrűre kell cserélni, és a téglatartó gyűrűre egész téglákat kell rakni, hogy elkerüljük a speciális alakú téglák feldolgozását.
7. Túlmelegedés
A kemence hőmérsékletének helyi túlmelegedése miatt a tűzálló téglák megolvadnak és gödrök keletkeznek. Ennek elkerülése érdekében az égőt helyesen kell beállítani, és ésszerű tűzálló anyagokat kell kiválasztani a különböző részeken.
8. Hősokk jelenség
A hirtelen hőmérséklet-változások okozta termikus igénybevétel a tégla felületének leválását, megrepedezését okozza, amit főként az extrém hideg és meleg miatti gyakori nyitás és zárás okoz. A gyártási műveletet stabilizálni kell, és ésszerű fűtési és hűtési kemencerendszert kell kialakítani.
9. Kémiai eróziós károsodás
A gázfázisú alkáli só vegyületek behatolnak a téglatest hézagaiba, lecsapódnak és megszilárdulnak, és a téglatestben vízszintesen áteresztő alkáli sók réteget képeznek. A gyártás során csökkenteni kell a kemencébe kerülő alkáli só tartalmát.
A tűzálló téglák fenti károsodási mechanizmusából kitűnik, hogy a tűzálló anyagú konstrukció szabványosításával hatékonyan meghosszabbítható a tűzálló anyagok élettartama, és a szakszerű és elkötelezett kőműves személyzet fontos tényező a tűzálló anyagú építés minőségének biztosításában.
A tűzálló anyagok kiválasztásának elvei
A tűzálló anyagok kiválasztásakor a következő követelményeket kell teljesíteni:
(1) Magas hőmérséklet-állóság. 800T feletti környezetben hosszú ideig üzemeltethető.
(2) Nagy szilárdság és jó kopásállóság. A forgókemencében lévő tűzálló anyagoknak bizonyos mechanikai szilárdsággal kell rendelkezniük ahhoz, hogy ellenálljanak a magas hőmérsékleten jelentkező tágulási igénybevételnek és a forgókemencék héjának deformációja által okozott feszültségnek. Ugyanakkor a tűzálló anyagon a kemencetöltet és a füstgáz kopása miatt a tűzálló anyagnak jó kopásállósággal kell rendelkeznie.
(3) Jó kémiai stabilitás. Ellenállni a füstgázban lévő vegyi anyagok eróziójának.
(4) Jó hőstabilitás. Képes ellenállni az égő állapot alatti váltakozó igénybevételnek. Amikor a kemence le van állítva, elindítva, és a forgási működés instabil, a kemencében a hőmérséklet nagymértékben megváltozik, és nem lehet repedés vagy hámlás.
(5) Hőtágulási stabilitás. Bár a forgó kemence héjának hőtágulási együtthatója nagyobb, mint a forgó kemence tűzálló anyagának tágulási együtthatója, a héj hőmérséklete általában 10000 fok körül van, míg a tűzálló anyag hőmérséklete általában 8001 fok felett van. Ez azt eredményezheti, hogy a tűzálló anyag jobban kitágul, mint a forgó kemence héja, és könnyen leeshet.
(6) Alacsony porozitás. Ha a porozitás nagy, a füstgáz behatol a tűzálló anyagba, és erodálja a tűzálló anyagot.
