01. A kazán működésének aktuális állapota
1. Nyersanyagok és arányok A felhasznált nyersanyagok főként a következők: szilícium-karbid, amelynek szemcsemérete 0.5-0mm és kisebb vagy egyenlő, mint 0.074 mm , ω (SiC)=98,31%, szilícium-nitrid, amelynek részecskemérete legfeljebb 0.074 mm, ω (Si3N4)=93.26 %, 0.5-0mm részecskeméretű szilícium-nitrid és 0,074 mm vagy annál kisebb, ω (SiC)=74,42%, ω (Si3N4)=20,26 % szilícium-karbid hulladéktéglaporral kombinálva folyékony fenolgyantát használnak kötőanyagként, kis mennyiségű adalékanyagot adnak hozzá.
2. Mintaelőkészítés és teljesítményvizsgálat Öntse az előkészített anyagokat a keverőbe, és keverje szárazon 1 percig, majd adjon hozzá folyékony fenolgyantát és nedves keverje 6 percig, hogy iszapot képezzen. A hozzáadott kötőanyag mennyiségét a kezdeti, körülbelül 450 mm-es kúp áthatolás alapján határozzuk meg, mint kiértékelési standardot. A három mintacsoporthoz 26%, 31% és 33% a hozzáadott kötőanyag mennyisége. Ezután a konzisztenciát és a hajlítási kötési szilárdságot GB/T 22459-2008 szerint teszteltük, és 50 mm×50 mm×50 mm köbös tesztblokkokat készítettem az antioxidáns teljesítmény vizsgálatához.
02. Problémakezelés
1. A nyersanyagok hatása a kúp behatolásáratűzálló cement. (25±5) fokos hőmérséklet és 20-25% páratartalom mellett három mintacsoport kúppenetrációját és a különböző időpontokban tapasztalható kúppenetrációt a GB/T 22459 szerint teszteltük.1-2008 .
Miután a három iszapcsoportot körülbelül 450 mm-es kúppenetrációval megkevertük, a kúp behatolása idővel jelentősen megváltozott. A szintetikus szilícium-karbid alapanyag és szilícium-karbid kompozit szilícium-nitrid nyersanyag A és B minták kúppenetrációja először növekvő, majd idővel csökkenő tendenciát mutatott, de 5 órán belül a kúp áthatolási értéke 435 mm felett maradt, és az anyag felépítése viszonylag hosszú volt az idő. Az elemzés azt mutatja, hogy a fenolgyanta bizonyos mennyiségű vizet, alkoholokat és illékony anyagokat tartalmaz. A kezdeti víz és szilícium-karbid nyersanyagok nincsenek teljesen nedvesedve. Az idő múlásával a víz fokozatosan nedvesíti a nyersanyagokat, és az anyag kúpos behatolása nő. Ezenkívül a víz, az alkoholok és az illékony anyagok elpárolgása növeli az iszap viszkozitását, ami csökkenti a kúp behatolását. A hulladéktéglaport fő nyersanyagként használó C minta kúpos penetrációja alapvetően fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. Előfordulhat, hogy használat közben kis mennyiségű lúgos anyag behatol a téglákba, majd keverés után a víz fokozatosan feloldja, amitől a fenolgyanta megszilárdul, ezáltal csökken az iszap kúpos behatolása.
2. A nyersanyagok hatása a tűzálló cement hajlító kötési szilárdságára
A kötőmintákat különböző hőmérsékleteken és különböző atmoszférákon hőkezeltük, a hajlítási kötés szilárdsági vizsgálata pedig légköri hőkezelést követően történt. Látható, hogy a két próbatestcsoport hajlítási kötési szilárdsága 110 fokos szárítás után meglehetősen eltérő. A teljes egészében szilícium-karbid nyersanyagból készült A próbatest kötési szilárdsága meghaladja a 25 MPa-t, a szilícium-karbid és szilícium-nitrid alapanyagokból készült B minta szilárdsága megközelíti a 25 MPa-t, a fő nyersanyagként használt hulladéktéglaporból készült C minta szilárdsága anyaga kisebb, mint 20 MPa. A 180 fokos szárítás utáni szilárdság azonban nem sokban különbözik, nagyjából 22 MPa. Az elemzés azt mutatja, hogy az iszap hajlító kötési szilárdságát alacsony hőmérsékleten elsősorban a fenolgyanta biztosítja, így a három próbatestcsoport hajlítószilárdsága viszonylag nagy.
Látható, hogy a két mintacsoport hajlítási kötési szilárdsága a két hőkezelési hőmérsékleten valamivel nagyobb, mint az eltemetett szénmintaé, különösen 1300 fokos hőkezelés esetén a hajlítási kötés szilárdsága 5 MPa-nál kisebb értékről nő. több mint 10 MPa, és az A minta erőssége meghaladja a 14 MPa-t. Minden hőkezelési körülmény között az A minta rendelkezik a legnagyobb hajlító kötésszilárdsággal, ami annak köszönhető, hogy az A minta tűzálló cementéhez viszonylag kis mennyiségű kötőanyag szükséges, a kötőanyagban lévő illékony anyagok elpárolgása után kevesebb pórus marad vissza, és az iszap szinterező hatása a hőkezelési folyamat során jobb, mint a B és C mintáké.
3. Nyersanyagok hatása az iszap oxidációs ellenállására
A szilícium-nitrid szilícium-karbid téglaiszappal kombinált szilícium-karbid téglaiszap tartósságának vizsgálatára különböző alapanyagokkal három tűzálló iszapminta csoport oxidációs ellenállás-összehasonlító vizsgálatát végeztük el 800 fokon.
Látható, hogy 800 fokos oxidáció után mindkét mintacsoport körül oxidrétegek jelentek meg, a B minta oxidrétegvastagsága a legvastagabb, az A és C minták oxidrétegvastagsága pedig nem sokban különbözött.
