01.AL2O3
A korund (AL2O3) olvadáspontja 2050 fok, sűrűsége 3,85-4,0 lg·cm-3, jó hővezető képességgel és kémiai stabilitással rendelkezik. A korundot gyakran használják aggregált részecskékként vasárok anyagokban. Általában úgy gondolják, hogy az AL2O3 csökkentheti a salak aktivitását, és megakadályozhatja, hogy a salak korrodálja az aggregátumokat.
A korundrészecskék kiválasztását tekintve a szubfehér korundnak nagyon nagy a térfogatsűrűsége és a vízfelvételi sebessége; a sűrű korund kevés szennyeződést tartalmaz, és viszonylag alacsony a vízfelvételi sebessége; és a barna korundnak viszonylag alacsony a vízfelvétele, bár több maradványa van. Ha adalékanyagként sűrű korundot és barna korundot használ, a hozzáadott víz mennyiségéttűzálló öntvényekviszonylag alacsony, ami nagy hatással van az öntvény sűrűségére és sütésére. A mikroszerkezet szempontjából a sűrű korund kristályok érettek és nagy sűrűségűek; a barna korundkristályok viszonylag jól nőnek és fejlődnek, de nem sűrűek; a szubfehér korund nemcsak sok maradványt tartalmaz, hanem sok nagy repedést és zárt pórusokat is, amelyek hátrányosan befolyásolják az anyag hősokk stabilitását. Vízfelvételi és mikroszerkezeti szempontból a sűrű korund és a barna korund alkalmasabb vasároköntvényekhez.
02.SiC
A szilícium-karbidot korundnak vagy tűzálló homoknak is nevezik, sűrűsége 3.17-3.47 g·cm-3, Mohs-keménysége 9.2-9.6, olvadáspontja pedig 2827 fokig. A szilícium-karbid nagy ütésállósággal rendelkezik, szívóssági modulusa 25 fokon 4,76x10 5MPa, szakítószilárdsága 1,75x100 MPa, rugalmassági modulusa 1500 fokon 2,8x10 5MPa. Ezenkívül a szilícium-karbidnak nagy hővezető képességű és alacsony hőtágulási együtthatójú félvezető anyagnak kell lennie. Gazdaságos nyersanyagként a SiC-t kiváló teljesítménye miatt széles körben használják tűzálló anyagokban.
A SiC magas hőmérsékleten oxidálódik, és SiO2-t és CO2-t képez. 800 fokon a SiC fokozatosan oxidálódik, és SiO2 keletkezik; ha a hőmérséklet 1000 fok, a SiC heves reakcióba lép az O2-vel, több szilícium-oxid folyékony fázist képezve, és SiO2 üvegvédő fóliát képez; 1300 fokon az üveg védőfólia fokozatosan kicsapja a kvarcot, felszívja a vizet és kitágul, ami a védőfólia megrepedését és a SiC oxidációs sebességének növekedését okozza. 1500 fokon -1600 fokon a SiO2 üvegvédő fólia bizonyos vastagságú, ami gyengítheti a SiC folyamatos oxidációját; amikor a hőmérséklet 1627 fok, a SiO2 reagál SiC-val SiO és CO képződéséhez, így a SiC használati hőmérséklete nem haladhatja meg az 1600 fokot.
A vasárok tűzálló öntvényében a SiC nagy kopásállósága és nagy mechanikai szilárdsága ellenáll az öntvény eróziójának és károsodásának, amelyet a folyamatos, magas hőmérsékletű olvadt vas és salak okoz; ugyanakkor a SiC magas hővezető képessége és alacsony hőtágulási együtthatója ellenáll a folyamatos, magas hőmérsékletű olvadt vas ismételt hősokkjának az öntvényen, és gyengíti az olvadt vas hőkárosodását az öntvényen; emellett a SiC és a levegő közötti kémiai reakció csökkentheti a C oxidációját az öntvényben, és a SiC oxidáció után kialakuló üvegvédő fólia is megvédheti az öntvényben lévő szénanyagot, gyengítve ezzel az öntvény oxidációs károsodását.
03.C
A C nedvesíthetősége gyenge, a C-alapú anyagok pedig jól ellenállnak a salak eróziójának, és nem könnyen tapadnak a vashoz; ugyanakkor a C nagy hővezető képességgel rendelkezik, amely ellenáll a magas hőmérsékletű olvadt vas és a salak hősokkjának az öntvényen, ezáltal javítva az öntvény termikus stabilitását; emellett bizonyos körülmények között a C és a Si reakcióba lépve SiC szálak keletkeznek, amelyek megerősítik az öntvényt. A C-alapú anyagok azonban könnyen oxidálódnak magas hőmérsékleten, és tartalmaznak bizonyos illékony anyagokat, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják az öntvény sűrűségét. Ezért az Ah03-SiC-C vas ároköntvények fejlesztésénél viszonylag alacsony párolgású C anyagokat kell használni, és bizonyos mennyiségű antioxidánst kell hozzáadni az öntvényekhez.
Számos szénforrás létezik a tűzálló vasöntvényekhez, beleértve az aszfaltot, grafitot, kormot és kokszot. Az aszfalton kívül az egyéb szénforrások hidrofób anyagok, és az építkezés során több vizet használnak fel; míg az aszfalt a hidrofil anyagok közé tartozik, kevesebb vizet használnak fel az építés során, jó diszperziós tulajdonságokkal rendelkeznek. Általában fontos szénforrásként használják az Ah{0}}SiC-C vas öntvényekhez. Az aszfalt azonban melegítés után elpárolog, és az aszfalt hozzáadásának növekedésével a látszólagos porozitás is nő az öntvényben. Ezért nagyon fontos ellenőrizni a vasároköntvényhez hozzáadott aszfalt mennyiségét.
